A technológiai óriáscégek világa egy ember alkotta szörnyeteg, amellyel szemben a nyugati kormányok vesztésre állnak. Miben jár előrébb Kína? A helyes stratégia Amerika és Európa számára is a kooptálás lenne, állítja a Cambridge-i Egyetem politikatudósa.
Igen, egy újabb könyv a mesterséges intelligenciáról – ezúttal azonban nem disztópikus sci-fivel és gyilkos robotokkal, hanem empátia és bűntudat nélküli vezérigazgatókkal a fókuszban.
David Runciman politikatudós, a Cambridge-i Egyetem professzora és az emberiség nagy ideáinak történetét feldolgozó podcast, a Past Present Future házigazdája. Őt az „MI-forradalom” ügyében nem az izgalmas – vagy éppen félelmetes – találmányok érdeklik, inkább az államok, a vállalatok és a gépek kapcsolatának alakulása foglalkoztatja. Az a folyamat, ahogyan „feladjuk a szabadságunkat”, és „az életünk irányításáért viselt felelősséget a mesterséges intelligenciára ruházzuk át”, „önként szerepet vállalva saját leigázásunkban”. Mindezt egy ködös ígéretért, amely szerint az MI segítségével még tovább javíthatjuk az életminőségünket. Runciman felidézi a 17. századi filozófus, Thomas Hobbes értékelését, aki közel négyszáz évvel ezelőtt már világosan látta, hogy az emberiség talán legfőbb törekvése a humanoid gép megépítése. Ezalatt sokáig nem robotokat kellett érteni: maga az állam és a nagyvállalat is „mesterséges személyként”, óriási gépként értelmezhető. Most, hogy a szó szoros értelmében vett gépek is létrejöttek, a Homo sapiens sorskérdése az lett, vajon hogyan kapcsolódnak egymással az államok, a vállalatok és a masinák – s milyen szerep jut ebben az embereknek.
Európa elektromosenergia-igénye 2050-ig akár a négyszeresére is nőhet, amit pusztán a megújuló források segítségével különösen költséges és kockázatos lenne fedezni. A nukleáris energia lehet a jövő zéró emissziós, stabil és költséghatékony energiaellátásának pillére, amit a big tech adatközpontok is egyre inkább felismernek.
Peking határozottan ellenzi a döntést.
Róna Dániel a Partizánban próbálta relativizálni a dombóvári időközi súlyát, de végül kibökte, mi a helyzet.
A világ nem az, aminek gondolod: van a valóságnak egy dimenziója, amit a modernitás tagad, mégis ott van – vallja Rod Dreher. Az amerikai konzervatív véleményvezérrel politikáról, kereszténységről és a korszellemről beszélgettünk.
A következő napokban ne számítsunk sok napsütésre, és öltözzünk melegen.
Az Európai Unió tavaly több orosz cseppfolyósított földgázt vásárolt, mint valaha.
A nemi alapú tabusítás ultragáz, ciki, lejárt lemez, amit már olyan régi urak is vágtak, mint Móra Ferenc vagy Reményik Sándor.
